A Perseidák éjszakáján Sárrét - Blahová (SK) felett: 1 597 meteor egyetlen teljeségboltú panorámaképen - és a mögötte álló NASA APOD-díjas technológia

A 2026. augusztus 12/13-i éjszaka Perseida-maximuma nemcsak a vizuális megfigyelők számára nyújtott felejthetetlen élményt, hanem a videometeoros megfigyelőhálózatok kamerái számára is rekordmennyiségű adatot hozott. A Sárréten - Blahová (SK) működő 4 specializált meteoros kamera teljes éjszakai anyagát Jakub Koukal dolgozta fel: az adatokból készült lenyűgöző panorámaképen (pseudo all-sky) összesen 1 597 egyedi meteor pályája rajzolódik ki a helyi égbolt felett.

A sárréti adatok feldolgozásához ugyanazt a módszert és saját fejlesztésű szoftvert használták, amellyel a Valašské Meziříčí-i Obszervatórium anyaga is készült – ez utóbbi felvétel „Mostly Perseids” címmel 2026. augusztus 22-én elnyerte a NASA APOD (Astronomy Picture of the Day – A nap csillagászati felvétele) elismerést.

Mit látunk a sárréti kompozíción?

A 4 sárréti kamera adatainak egyesítésével létrejött teljeségboltú felvétel nem egyetlen hosszú expozíció, hanem egy pontos geometriai transzformációval összeállított idősorszámításos mozaik. A 1 597 meteor kirajzolódó pályái tökéletesen megmutatják az éjszaka meteorpopulációit:

·         A Perseidák dominanciája: A meteorok döntő többségének pályáját visszafelé meghosszabbítva a vonalak egyetlen pontban, a Perseus csillagképben található radiánsban metszik egymást.

·         Kísérő rajok és független meteorok: A precíz asztrometriai illesztésnek köszönhetően a Perseidák sűrű mezejében tisztán elkülöníthetők a jóval halványabb rajok is, mint a kappa Cygnidák (a Hattyú csillagkép felől), valamint az antihelion komplexum meteorjai (a Vízöntő csillagkép irányából).

A szoftveres háttér: Miért jelentett ez komoly technikai kihívást?

Első pillantásra a feladat egyszerűnek tűnhet: össze kell gyűjteni a meteoros képkockákat, és a csillagok alapján egymásra kell másolni őket. Mivel azonban a kamerák rögzített helyzetűek, a Föld forgása miatt a csillagok folyamatosan elmozdulnak a szenzoron. Ezenkívül a nagy látószögű optikák torzítása, a változó holdfény, az éjszakai égbolt fényátmenetei és a szenzorok hibás (hot) pixelei mind akadályozzák az egyszerű képsor-összeillesztést.

E probléma áthidalására hozta létre Jakub Koukal a Meteor Star Stacker nevű célszoftvert, amely a sárréti 4 kamera képét is feldolgozta.

A feldolgozás lépései a sárréti adatoknál:

1.      Kamera-szintű előkészítés és korrekció: A program automatikusan kitakarja a technikai feliratokat, a tetőéleket és a zavaró tereptárgyakat. A hot-pixeleket még a projekció előtt rekonstruálja, megelőzve, hogy a torzítás során a hibás pixelekből mű-meteorívek keletkezzenek.

2.      Háttér-normalizálás: Egyenletes aditív szűréssel egyenlíti ki a páratartalomból vagy fényszennyezésből eredő különbségeket, megőrizve a fotometriai valóságot.

3.      Pseudo All-Sky összefűzés: A 4 különálló látómezőt egy közös, zenitális azimutális-ekvidisztáns projekcióba transzformálja (észak fent, kelet jobbra). A csillagos hátteret lágy átmenettel simítja össze a kamerák szélein, míg a meteorrétegeket a maximális fényerő elve alapján egyesíti.

A NASA APOD-ra kikerült testvérkép

Ugyanezzel a Meteor Star Stacker technológiával dolgozta fel a szerző a Central European Meteor Network (CEMeNt) hálózathoz tartozó Valašské Meziříčí-i állomás 4 kamerájának adatait is (ott 1 706 meteort rögzítettek azon az éjszakán). A Valašské Meziříčí-i képet a NASA szerkesztői (Robert Nemiroff és Jerry Bonnell) beválasztották a világ legolvasottabb csillagászati ismeretterjesztő oldalára.

Az APOD elismerés és a Sárréten rögzített 1 597 meteoros feldolgozás egyaránt bizonyítja a közép-európai meteoros megfigyelőhálózat, az intézményi obszervatóriumok és a magánállomások közötti szakmai együttműködés kiemelkedő hatékonyságát.